Vándorfényképész

Te egészen más vagy --- 620. ---

Név szerint még nem szerepelsz a szentek között, de ez időnek kérdése csupán.

    Fel sem merülne benned, hogy kierőszakold az elsőbbséget – melyre talán jogod is lenne -, hanem még idő előtt lemondasz arról, másoknak javára.

    Nem bántanál meg sohasem senkit és a barátaid által tartott legtökéletesebben csiszolt tükörben fésülöd hajad.

    … és olyan szép vagy.

    Még most is!

    A benned zajló dolgokat nem könnyű kezelned, mégis örömmel öltözöl be Piroskának -, farsangnak idején.

    Végrendeletedet még idejében megírtad, melyben egyetlenegy kérés sem szerepel, ugyanakkor előkerül jó néhány megválaszolatlan kérdés – bennem.

    Nem reagálsz rögtön, amikor az emberek megtalálnak problémáikkal -, mivel Te az emberek nagyságára figyelsz, és nem piszlicsáré ügyeikre.

    Legféltettebb titkod azonban, az elveszett múlt maradt -, ám ha a csillagok óva intenének is, Te mindig az első megérzésedre hallgatsz.

    A felszínre került sérelmeidet gyorsan elhessegeted, mivel az életnek szeretete árad csak belőled.

    Mindenre-mindenkire jut idődből, és sohasem változnál át ordító fenevaddá.

    De miért is tennéd?

    Befejezem, már ha egyáltalán befejezhető ez -, ám azért pezsgőt bontani még korai lenne, azt hiszem.

    Látom sok tennivaló vár még (ma) rád, de megpróbálsz nyugodtnak maradni.

    Ha felkerül neved a szentek közé, feltétlenül gondold jól át -, hiszen egy ötletes választás eredményeként magad is bekerülhetsz a boldogok közé, jóllehet az élet még teljességgel előtted áll.

    Nem szeretném, hogy visszamond e lehetőséget -, mivel aligha találnának még egy személyeddel tökéletesen megegyező személyt – ki ráadásul szent is.

    Érzelmeid viszont csak nagy lassúsággal alakulnak.

    De, jó irányba.

Budapest – 2010. nov. 10.

    Baráti Szeretettel: bősze emil miklós. -_-

--- Köszönöm, hogy elolvastad! ---