Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Már nem személyem a nagy --- 815. ---

2011.12.12

http://lotuszom.blog.hu/

Már nem személyem a nagy --- 815. ---

Az Atya ragyogott az örömtől amikor /v/égignézett kis hittanosain, majd hozzájuk szólt. – Az egyház az sohasem kioktat, hanem szeret és ezért Szeretete lehet az igazi hitoktató, s így magam csupán az örömüzenet tolmácsolójaként lehetek itt jelen közöttetek. Böjtölnötök sem kell e napokban, mivel még legyengülnétek és nem maradna elegendő erőtök a Betlehembe menetelhez, ahol már minden kész/en vár/.

    Az emberekkel állhattál sorba – emlékezhetem vissza – mozijegyért a sorsnál, hogy megláthasd életed filmjét, s mindazt mi bekövetkezik. Mégis nagy szerencséd lehetett és kiálltál a sorból, miután eszedbe jutott, hogy egy fényépítész felhőket súroló épületegyüttese összeomlott /benned/, mivel mindent az árnyékra alapozott - hit helyett. A veszteség felmérhetetlen volt! Mindig sok mondandómmal zavarlak, miközben magam meg beérném kevéssel is – belőled. A legfinomabbal. Lelkeddel. Avval folytatnám hozzád szóló adventi üzenetemnek sorait, hogy ez Advent máris becsukta mindazon kiskapukat, melyeket a törvény és a jog megengedett – ez idáig, de nem az Idáig -, majd ezek maguktól bezárultak. Azonban az sem hagyható figyelmen kívül, miszerint az emberi munka izzadságát mennyei illat váltotta fel, akár a Mézeskalács/né/é. Az ifjak nem voltak sohasem ily szépek és minden emberi szem és tekintet megtisztult, s már az én szemeim sem csipásodnak többé, így újra látok -, és hamarosan már tégedet is látlak… Továbbfolytatva, már senki nem nyugtalankodott, nehogy a Betlehembe vezető Fény megtompuljon, fényerejét elveszítvén evvel. Kérdeztél – de eddig nem válaszoltam -, hogy - a zsidókkal mi is történt mindeközben? – Ettek-ittak, vettek-adtak, ültettek-építettek és házasodtak, amiként ezt mindig is megtehették - választott népként. Tehát a zsidók, alig tudtak volna megbirkózni - Betlehem kapcsán – a soha nem látott idegenforgalommal és annak bevételeivel. A Betlehem közeli fogadók mind-mind megteltek vendégekkel, de örömmel is, amire senki nem spekulált. Ezen fogadósok – ha kellett – pótágyakról is gondoskodtak, nemhogy valakit terhesként elküldtek volna – a jászolba szülni. Mindenki csak arra várt, hogy a kis Jézus újra megszülethessen - az emberi lelkekben is. Igen, hogy valaki újból megszülethessen esetemben, kit mindeddig eltakartak csodálatos szemeid. Ugyanakkor a dolgok a rendelt Időből fakadnak. A rendből.

    Nem halaszthatlak magam sem tovább drága Úr Jézus! Elérkezettnek érzem az Időt, amikor már nem személyemet tudhatom nagynak, hanem a jászolban megszületettet hatalmasnak, aki e világ megváltójává lett megszületésével -, ki felvállalta a Kereszthalált – bűneinkért.  

P. S. - Létezhet, hogy Betlehem palesztin fennhatóság alatt áll??? _-_

Budapest – 2011. dec. 12. – … és megköszönöm, hogy elolvastad! -_-

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

köszönetem..

(e-mail, 2011.12.13 11:59)


oda kell érnünk.. -_-

egy ideje már nem tudok feltenni fényképeket, mivelhogy ezen honlapom is betelőben.. _-_

http://lotuszom.blog.hu

(Sági Erzsébet, 2011.12.13 09:41)

"Elérkezettnek érzem az Időt, amikor már nem személyemet tudhatom nagynak, hanem a jászolban megszületettet"

Megvilágosodás... Ez volt az első gondolatom kedves Emil, miközben olvastalak. Ez az írás része az előző - Fényről írt - szép sor(ozat)nak. Eljutottál oda, hová mindig is tartottál.
Megmutattad kicsinységedet, és ettől még nagyobb lettél szememben.
Szeretettel olvastalak, és köszönöm, hogy olvashattalak most is. Ölellek szeretettel, gratulálva, E.