Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A május ígéretes volt --- 829. ---

2011.12.27

A május ígéretes volt --- 829. --- http://lotuszom.blog.hu/

Miután a kódok megváltoztak – a dolgok továbbra is mereveknek maradtak –, s nehezen veszed kései jelzéseimet, mégis ajtót nyitsz és beengedsz.

    Magad lehetsz a legcsodálatosabb alkotó, s ezért lábaid nem üszkösödhetnek meg, sem kezeid nem sorvadhatnak el. Sokkal többet ér mégis az életed, mint lejárt gyógyszerkészletek halmozása és meghibásodott vérnyomásmérők komolyan vétele. Életednek eseményei mégsem a legkedvezőbben alakultak, noha igen ígéretes volt a május! Alkotásaid a semmibe szálltak, s mindaz amit fából faragtál porrá égett, s így minden munkád odalett. Pedig akkoron mindenki az arany feltalálójaként emlegetett és tartott számon, s egy időben egyszerre lehettél jelen a templomban és a tőzsdén. Az én feladatkörömhöz tartozott aranyhalaidnak naponkénti etetése és itatása, s így magam szórhattam az aranyreszeléket, boldogságunknak csodálatos akváriumába. De szép idők is voltak, ám elfutottak. Majd akváriumod műkincsbecsüsnél kótyavetyélted el, s páratlan könyvtárad meg antikváriumban fejezte be sorsát. Viszont amilyen hirtelen jöttél, már ott sem voltál. Senki nem ünnepelt többé. Nem hiányoltak, így nem is kerestek a folytatásban. Mégis mindenki tudta, hogy vagy, mivel az emberek különben is mindent tudnak, éreznek, olykor elfutnak, máskor meg rád mutatnak távolságtartón, de már sehol sincs meg azon arany gyertyatartó -, melyet boldogságunk tisztes kegytárgyaként tartottunk számon. Magam sem lellek, míg nem válaszol a Lélek – holléted felől, amikor  buzgóságosan és még buzgóságosabban esedezem. Rendkívüli vagy -, és ezt mindenki tudja. Ha kell zuzmókon megélsz, s izomzat nélkül adod-veszed az erőt, melyből számomra is sugárzol. Érzelmeink /v/ágyának ágyneműit azonban áthúzta az Idő, s hiába is ugyanaz az ágy, ha már nincs meg ott a benne/d/ lévő első szerelmünknek forrósága. Az ágy hallgat, de a matrac sem válaszol, ugyanakkor az epeda – a rugózat – meg mintha sóvárogva epekedne, a régi idők után.

 

    Befejezem.

    Írói lehetőségeim sem kifogyhatatlanok, mégis mindent megszereztem számodra, mi megmozdítható volt, ám sohasem magamért loptam, hanem mindig csupán igényeid szerint, ami még a legszigorúbb törvények között is -, enyhítő körülménynek számít.

    Különben másnak lopni nem bűn, csupán botlás!

    Mindaddig, még végleg beléd nem esem…

 

Budapest – 2011. dec. 27. -_-

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

kösz

(e, 2011.12.30 09:07)


izgalmas évem volt! -_-

http://lotuszom.blog.hu

(Sági Erzsébet, 2011.12.27 20:33)

... :)
Izgalmas eszmefuttatás.

A májusi álmok mindig gyönyörűek.
Akkor is, ha felébred belőle a lélek.

"nehezen veszed kései jelzéseimet, mégis ajtót nyitsz és beengedsz." ... azt hiszem kedves Emil, hogy ez egy igen fontos momentuma mai írásodnak.
Mert a bizalomról szól!
A feltétlen bizalomról. :)

Jó volt olvasni Téged. Köszönöm az élményt, hogy részese lehettem.

... Azzal az eséssel pedig nagyon vigyázz! :)

Szeretettel ölellek, E.